Népmese napja tematikus hét 2024

 

A Népmese napja témanapra idén több programból álló rendezvénysorozattal készültünk. - Az 1-2. osztályos tanulók a könyvtárban diafilmvetítésen nézhettek és hallgathattak mesét. - A 3-4. osztályosok lapozható mesefüzetet készítettek. - Felső tagozatos tanulók mesét olvastak fel az alsós osztályokban. - Az Európai Diáksport Napján népmesével kapcsolatos sor- és váltóversenyek is voltak. - Az 1-2. osztályban mesevetélkedőt szerveztek. - Jelmezes felvonulás az alsó tagozatban: beöltözés népmese szereplőknek. - Iskolánk diákja, Fintor Marcell mesét mondott a Nyíregyházi III. Őszi Magyar Meseegyetemen a Népmeséért Alapítvány felkérésére. Előadását meghallgatták iskolánk tanulói is.

 

 

 

 Gárdonyi-hét

 

 Október 30. Gárdonyi Géza halálának, iskolánk névadójának évfordulója. Minden évben programsorozattal készülünk erre az emléknapra. A hét során -az életkori sajátosságoknak megfelelően- különböző eseményekkel emlékezünk az íróra: - Gárdonyi történelmi és műveltségi vetélkedő (felső tagozat) - Kobaktörő vetélkedő/ sor- és váltóverseny (alsó tagozat) - Október 23-ai ünnepi megemlékeztés az '56-os forradalom hőseiről (7. osztályosok műsora) - Gárdonyi- futás (1863 m) (iskolánk teljes létszáma) - kulturális és irodalmi műsor az iskolai élet jeleneteiből, versenyeredmények hirdetése, jutalmazása.

 

                                       Tartalmi beszámoló

 

 Számolási készségek fejlesztése Lego-építőjáték használatával

 

                                     (innovációs módszer)

 

 Az iskolába lépéskor a gyermek élete megváltozik. Az addigi játékot, ami elsődleges tevékenysége volt, felváltja a tanulás. A változások elfogadását, az óvoda és iskola közötti átmenetet megkönnyítheti, ha az iskolai órákon a játék is jelen van. Nekünk, tanítóknak a feladatunk az, hogy megteremtjük tanóráinkon azokat az alkalmakat, hogy a gyermek játszhasson. A játék az óra azon része, amelynél a gyermek mindvégig aktív, közben észrevétlenül fejlődik. A játéknak óriási motiváló ereje van. Az órán a megfelelően betervezett időpontra időzítve, vagy akár spontán is alkalmazhatjuk. Akár az egész tanórán játszhatunk.

 

Matematika órákon is nagyon fontosnak tartom a játéknak, mint módszernek alkalmazását, valamint nagy jelentőséget tulajdonítok a játékos tanulásnak. A játék fontos fogalom a mindennapi életben. Meghatározó része a nevelésnek és az oktatásnak is. Pályám során rengeteg játékot próbáltam ki a tanulókkal az évek alatt, mind a fejlesztés, mind a tehetséggondozó foglalkozásokon, mind a matematika tanóráimon. A tapasztalatom az, hogy tulajdonképpen mindegyik területen a gyermek készségeit és képességeit működtetjük, fejlesztjük, csak másképp, a helyzethez, a tanuló egyéni adottságaihoz, fejlettségi szintjéhez igazodva, a kitűzött cél elérése érdekében. A gyerekek amellett, hogy gondolkodnak, gyakorolnak, rögzítik a tanultakat, elmélyítik tudásukat, fejlődik a megosztott figyelmük. Mozognak is, nem kell egy helyben ülniük az egész tanóra ideje alatt. No és persze játszanak. A játék számtalan alkalmat ad arra is, hogy differenciáltan, csoportban vagy egyénileg foglalkoztassuk a gyermekeket. A játékos szemléletmód egy nagyszerű tanító. A játékos tanulás segít a gyermekeknek könnyebben venni az akadályokat. A játék által sokkal könnyebben képesek az új ismeretek elsajátítására, mintha bármilyen más módszert használnánk. A gyerekek készségeinek és képességeinek fejlesztésénél hatalmas sikereket lehet elérni a játékos tanulással, játékok alkalmazásával. Mindegyik játék megmozgat valamilyen készséget, és fejleszti azt.

 

                A Lego - játék alkalmazása a matematika órán

 

 Iskolánk évekkel ezelőtt nagyon sok Lego - építő elemet kapott a LEGO gyártól, amivel a gyerekek szabad időben nagyon szeretnek játszani. Innen támadt az ötletem, hogy használhatnánk matematika órán is a kedvenc játékukat. Első osztályban már az előkészítő időszakban jól alkalmazható a játék. Néhány példa:

 

- Csoportosítsd  a kis kocka alakú elemeket színek szerint!

 

- Számláld meg hány elem van egy halmazban!

 

- Melyik több? Mennyivel?

 

- Magasabb-alacsonyabb, ugyanolyan magas: Építs tornyokat!

 

- Alaplapra elhelyezve az elemeket használhatjuk az auditív figyelem, a koncentráció, és a térbeli tájékozódás elsajátítására.  Tedd a bal felső sarokba! Tedd a középre helyezett elem jobb oldalára! Tegyél a középső alá! stb.

 

 A számok tanulása, a bontás megismerése és a műveletek gyakorlása tovább bővíti a lehetőségeket. Itt már számolási készségük, logikai gondolkodásuk is fejlődik:

 

- Építsd meg az adott számú tornyot! Építs tőle eggyel kisebbet, vagy eggyel nagyobbat!

 

- Építs tornyokat kétféle szín használatával! ( bontás, összeadás)

 

- Egészítsd ki a meglévő tornyokat, hogy mind ugyanolyan magas legyen! (pótlás)

 

- Vegyél le a tornyokból adott számú elemet! (kivonás)

 

 Alkalmazható számsorozatok kialakítására, páros-páratlan tanulásához, de megfelelő szövegbe ágyazva, akár szöveges feladat is megoldható vele.

 

Kombinatórikai és valószínűségi játékok is játszhatók a legoval:

 

- Három féle szín használatával hány darab, különböző színű torony készíthető?

 

- Tegyél a kosárba két féle színű Lego-t és húzzanak belőle adott mennyiségű elemet!

 

A Lego matematika tanítás során történő használatának csak a képzelet szab határt. Játék közben megismerkedik a gyerek a matematikai fogalmakkal, tevékenykedik és tapasztalatot gyűjt. Fejlődik figyelme, koncentrációs készsége, finom motorikája, szem-kéz koordinációja, számolási készsége. Nem csak a készségek, képességek fejlesztésére alkalmas, hanem a nevelés területén is kiváló fejlesztő eszköz. A kis elemek egymásra illesztése sok türelmet, kitartást igényel. Megtanulják az egymáshoz való alkalmazkodást, az együtt működés szabályait, a társak elfogadását, a szabályok betartását.

 

Gyakran alkalmazom az óráimon a Lego - játékot és azt tapasztalom, hogy az így tanult tananyagok jobban rögzülnek a gyerekekben. A nehezebben tanuló gyerekeknek is sikerélményük van. Hamarabb felismerik hibájukat és javítani tudják azt. Az ügyesebbek, pedig tovább gondolnak egy-egy feladatot és megépítik elképzeléseiket.

 

Nagyon hasznos eszköz, mindenkinek ajánlani tudom e módszer bevezetését.

 

                                                                          Antal Ferencné

 

                                                                                 tanító

 

 

A Digitális Témahéten feldolgoztuk a digitális állampolgárság; a digitalizáció jelene és jövője; a digitális technológia eszközei és alkalmazásai az oktatásban; az algoritmikus gondolkodás és programozás, mint az alkotás eszközei; a mesterséges intelligencia felelősségteljes oktatási használata; digitális biztonság és digitális esélyteremtés témaköröket.

 

 

 Tartalmi beszámoló

 

  Lapbook - innovatív módszer alkalmazása a környezetismeret órákon

 

 2025. április 15-én, délután környezetismeret órán került bemutatásra a 4. osztályos tanulók által alkalmazott lapbook innovatív módszer. A Kisvárdai Tankerületi Központ 3 általános iskolájából érkező pedagógusok, illetve a Gégényi Napsugár Óvoda óvodapedagógusa vett részt a foglalkozáson. Külön megtiszteltetés volt számunkra, hogy a különböző korcsoportok átmenetét segítő pedagógusok (óvoda-alsó tagozat- felső tagozat) érdeklődtek ennek a módszernek a gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban.

 

Ennek az újszerű tanítási stratégiának az alkalmazásával már korábban is éltem magyar irodalom és technika tantárgyak keretén belül. A Magyar Népmese Napján ezzel a módszerrel dolgoztuk fel „A legfinomabb falat” című magyar népmesét.

 

A környezetismereti nevelés, környezettudatosság kiemelt feladat iskolánk számára. Alsó tagozatban problémát jelent, hogy 1. és 2. osztályban a NAT nem tartalmazza a környezetismeret tantárgyat, így más tanítási órák részeként tudjuk bővíteni tanulóink ismeretét. A későbbiekben a fogalmak megértetése, összefüggések megláttatása nehézségekbe ütközik, az ismeretek nehezebben vésődnek be.

 

Az emberi test témakörének tanulmányozása közben született meg az az elképzelésem, hogy innovatív módszer alkalmazásával dolgozunk fel néhány tananyagot. (A gyakorlatot és a gyerekek motiváltságát látván a teljes témakör kibővítése mellett döntöttem.) A korábban alkalmazott vázlatírás, lényegkiemelés, fürtábra, gondolattérkép nem hozta meg a számomra elvárt eredményt. A lapbook módszer alkalmazásával „kis könyvet” készítettünk, amelyben helyet kaptak képek, illusztrációk, rajzok, írásbeli információk. A tartalom minden esetben a feldolgozandó tananyag tükrében változott. Voltak közösen, irányítottan készített munkák, amiket egy- egy önálló gondolattal, ismerettel kellett tanítványaimnak kibővíteni. Azonban leginkább egyedi, kreatív megoldásokra ösztönöztem diákjaimat, akik szép, igényes, ötletes produktumokkal álltak elő. A környezettudatosság jegyében ösztönöztem őket, hogy újrahasznosított anyagokat is építsenek be a munkájukba.

 

A lapbook készítése közben azt tapasztaltam, hogy a gyerekek egészben látták a tananyagot. Mivel aktívan részt vettek az alkotásban, így jobban elmélyült az ismeretanyag. A tanulási nehézséggel küzdő tanuló is sikerélményhez jutott. A lapbook prezentálása közben fejlődött szókincsük- észrevétlenül épültek be a szakszavak-, szóbeli kifejezőkészségük, szövegalkotásuk. Magabiztosabbá, határozottabbá váltak.

 

A tanítási óra rendszerező részösszefoglalás volt. Csoportmunkában mutattuk be az eddig tanultakat. A csoport összetételét az elkészített lapbookok sokrétűsége és a tanulói feladatvállalás döntötte el. A gyerekek szívesen tevékenykednek együtt, a csoportok összetétele alkalmanként, témakörönként, feladattípusonként változik. 3-5 fős csoportok alakultak a bemutatandó anyagrész igényének megfelelően. A tanórákon fontos feladatnak tartom a tantárgyi koncentráció megteremtését, így találós kérdéssel nyitottunk. Minden témakörhöz – amennyiben lehetséges- keresünk egy „hívódal”. Ennél a témakörnél a „Fejem, a vállam, a térdem, a bokám” kezdetű mozgásos dalt énekeltük. Ezzel próbáltam tanulóimat ráhangolni a tananyagra és oldani a -számukra nem mindennapi- feszültséget.

 

A játéknak fontos szerepe van a mentális, a fizikai, a szociális, az érzelmi, a nyelvi képességek és az esztétikai érzék fejlesztésében. Itt tanulja meg a társas szabályokat is. Ennek ismeretében kellett egy puzzle-t kiraknia a csoportoknak, amely irányt mutatott az emberi test részeinek, szerveinek, szervrendszereinek, azok működésének a bemutatásához.

 

Ezután a csoportok bemutatták a lapbookjaikat, ismertették tanulótársaikkal, az érdeklődőkkel az eddig megszerzett ismereteiket.

 

1. csoport: Testrészek, érzékszervek

 

2. csoport: Csont- és izomrendszer

 

3. csoport: A táplálkozás szervrendszere

 

4. csoport: A légzés szervrendszere

 

5. csoport: A kiválasztás szervrendszere

 

Rendszerszerűen, érdeklődést felkeltően tartották beszámolóikat. Az internetről, szakkönyvekből szerzett ismereteik mellett érdekességeket, szólásokat, közmondásokat, dalok címeit társították az adott anyaghoz. Kísérletekkel színesítették bemutatójukat (pl. a tüdő, a húgyhólyag működése). A kiselőadás végén kérdést tehettek fel a tanulótársak, illetve tapssal jutalmazták a csoport tagjait.

 

Ezt követően frissítő éneklés következett, amelynek célja a figyelem ébrentartása volt. A „Száraz tónak nedves partján” kezdetű dalhoz találtak ki tanulóim mozgássort, amit jókedvűen adtak elő. A tanórai jó hangulat, az oldott légkör segít a szorongás, a megfelelési kényszer leküzdésében.

 

A tanóra további részében a csoportoknak keresztrejtvény segítségével kellett számot adni az eddig megszerzett tudásukról. Együttműködve, toleránsan, a tudásmegosztás jegyében zajlott a feladatvégzés. Az utolsó meghatározásba becsempésztem a saját egészségügyi állapotomat, ezzel is személyesebbé, közvetlenebbé, harmonikusabbá téve a tanár- diák kapcsolatot. A keresztrejtvény megfejtése (Gratulálok) segítette az óra értékelését. A pozitív megerősítés, a személyre szabott véleményalkotás segíti tanulóim személyiségfejlődését. Visszacsatolásként a csipeszüket a” Megértettem”, „Segítséggel értettem meg”, „Nem értettem meg” smiley fejekhez rakhatták. Majd önálló véleményüket oszthatták meg a hallgatósággal a lapbook innovatív módszer alkalmazásával, hasznosságával, nehézségével kapcsolatban.

 

Az óra végén egy kötetlen, szakmai megbeszélésre invitáltam az érdeklődőket, ahol tapasztalatot, véleményt cseréltünk a módszer hasznosságáról, pozitív hatásáról a korcsoportok közti átmenet figyelembevételével. Az érdeklődőket tájékoztattam egyéni tapasztalataimról, sikerekről, nehézségekről, a befektetett munka eredményeiről. (A témakör végén, a témazáró felmérés lesz számomra a teljeskörű visszajelzés.) Megállapítottuk, hogy az egyre erősödő digitalizált világunkban van létjogosultsága a tevékenykedtetésnek, a kreatív alkotó munkának, az így szerzett ismereteknek. Együtt elmélkedve tovább gondoltuk a lapbook módszer alkalmazásának tantárgyi és tananyagbeli lehetőségeit is.

 

A kreatív gondolkodási készség fejlesztése a 21. század kulcskompetenciája. A rugalmasság, alkalmazkodóképesség, az ismeretek előhívása, rendszerszintű alkalmazása elengedhetetlen tanítványaink tovább haladása szempontjából. Ennek egyik innovatív lehetősége a lapbook módszer.

 

                                                                                     Orosz Beáta

 

                                                                                        tanító

 

 

INNOVÁCIÓS TÖREKVÉSEK A GÉGÉNYI GÁRDONYI GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN

 

Balláné Balogh Aranka, fejlesztő támogató profilú mesterprogramjában Howard Gardner-féle többszörös intelligenciaelmélet módszerrel hozott létre alsó és felső tagozat számára feladatbankot. Cél: Kompetenciafejlesztés a többszörös intelligenciaelmélet alkalmazásával és az integráció terén szerzett tapasztalatok megosztása. A program fő feladata: Gardner többszörös intelligencia elméletén alapuló feladatbank létrehozása. A források az életkori sajátosságok figyelembevételével Illyés Gyula Hetvenhét magyar népmeséje mellett Benedek Elek Világszép Nádszálkisasszony és a kötelező olvasmányok voltak. A feladatbankot a tanítók és a felsős magyar tanárok egyaránt használják.

 

 A TÖBBSZÖRÖS INTELLIGENCIA ELMÉLET BEMUTATÁSA, ALKALMAZÁSA

 

A pszichológia és pedagógia metszéspontján - az intelligencia új meghatározása

 

Az intelligencia értelmezése a késő 19. század óta folyamatos megújuláson ment keresztül, napjainkban több elmélet gyakorlati alkalmazása él együtt, melynek két fő iskolája a szingularista és a pluralista megközelítés. A szingularisták szerint létezik egy általános intelligencia, a g-faktor, amely a részképességekből felépülő hierarchia csúcsán helyezkedik el, azaz egy olyan egységes képesség, mely minden intellektuális részképességünket is meghatározza. A pluralisták ugyanakkor amellett érvelnek, hogy bár mentális képességeink között elsődlegesek az észlelési sebesség, emlékezés, számolás, téri viszonyok megértése, nyelvi megértés, beszédkészség, következtetés, a g-faktor csupán másodlagos.

 

A pluralisták jelentős képviselője Howard Gardner. A Harvard egyetem professzora 1983-ban publikálta először a többszörös intelligencia elméletét, amely pszichológusok, neveléstudósok, gyakorló pedagógusok körében egyaránt jelentős visszhangra talált. Első többszörös intelligenciákról szóló művében Gardner (1983) hét intelligenciát különböztet meg: verbális, logikai-matematikai, térbeli, zenei, kinetikus, interperszonális és intraperszonális intelligenciákat. Később már egy nyolcadik, a környezeti, egy kilencedik (illetve nyolc és feledik), egzisztenciális intelligenciáról is olvashatunk (utóbbi nem felel meg mind a nyolc általa felállított kritériumnak, így nem definiálható intelligenciaként). Feltételezése szerint ezekben mindenki elér egy bizonyos szintet, csak a szintek mértékét és mintázatát tekintve különbözünk egymástól. Az egyes intelligenciák nem egymást kölcsönösen kizárók, hanem egymással összhangban hatnak. Az intelligencia Gardner-féle értelmezésének társadalmi hozadéka, hogy optimális esetben – amennyiben mindenki saját intelligencia profiljának megfelelő képzésben részesül – minden egyes individuum saját erősségeinek maximumával támogathatja közösségét.

 

A többszörös intelligencia elmélet tehát olyan tanítási stratégiákat igyekszik nyújtani, melyek segítik a diákokat abban, hogy sikereket érhessenek el ezeken és más területeken. Egyik alapgondolata az, hogy a tanítási-tanulási folyamatot lehet úgy szervezni, hogy abban az egyéni kognitív különbségek kedvező fogadtatásban részesüljenek. Ezeknek a különbségeknek a semmibe vétele, vagy letagadása - abban a tévhitben, hogy minden diáknak azonos fajta elméje van, vagy kellene, hogy legyen - helyett a tanítási folyamatnak arra kellene törekednie, hogy minden diáknak olyan tanulási környezetet biztosítson, amelyben egyéni intellektuális képességei kiteljesedhetnek. Ahogyan Gardner fogalmaz, „Tudj meg minél többet a gyerekekről, ahelyett, hogy megpróbálnád mindegyiket átpasszírozni ugyanannak a tűnek a fokán!”

 

Meghatározása szerint az intelligencia:
– annak képessége, hogy az ember hasznos dolgot hozzon létre, vagy saját kultúrájában értékesnek számító feladatot végezzen,
– olyan képesség együttes, amelynek segítségével az ember az életben felmerülő problémákat megoldja,
– új megoldásokat talál, és új tudást szerez.

 

Gardner elméletét az agy széleskörű vizsgálatára alapozta, mely vizsgálatok interjúkon, teszteken és több száz személlyel végzett kutatásokon alapultak. Emberek különböző csoportjainak kognitív képességeit vizsgálta. Voltak köztük agyvérzéses betegek, balesetet szenvedett emberek, különleges képességekkel rendelkezők, autisták, tanulási nehézségekkel küzdők, hóbortos tudósok, és különböző kultúrákból származó emberek. Arra a következtetésre jutott, hogy az intelligencia nem egy olyan változatlan, minden emberrel vele született jellemző, ami aztán teljes mértékben meghatározza a diákok tanulási és problémamegoldó képességét. Gardner elmélete nem kérdőjelezi meg egy általános intelligencia létezését, de olyan intelligenciák lehetőségét veti fel, amelyek egy fogalommal nem írhatóak le. Kutatásai azt mutatták, hogy az intelligencia az agy sok különböző területére összpontosul, mely területek egymással kapcsolatban állnak, egyik terület a másikra épít, de szükség esetén képesek önállóan is működni, és megfelelő körülmények között ezek a területek fejleszthetőek. Gardner felfedezése megrázta az oktatási rendszert, amely addig nagyon kényelmesen elvolt azzal a tudattal, hogy az intelligencia egy egyféleképpen leírható, genetikusan meghatározott tulajdonság, mely jól mérhető olyan papírceruza módszerekkel, mint a Stanford-Binet, vagy a WISC tesztek. Hisz abban, az „IQ a problémamegoldásra és a dolgok létrehozására való képesség. A „képes vagyok megcsinálni azt, ami számít.” - az arra való képesség, hogy valaki megtalálja egy adott problémára a megoldást, vagy új megoldást hozzon létre, mely képesség lehetővé teszi, hogy az ember új tudáshoz jusson. A Gardner – féle többszörös intelligencia teszt segítséget jelent az erősségek felkutatásában (1. sz. melléklet).

 

A két agyfélteke különböző szerepet játszik a gondolkodásban. A bal félteke feladata a beszéd, az írás, az olvasás, a számolás, a logikai elemzés, valamint a sorba rendezés, a listakészítés, a részletezés és az adatok egymás utáni feldolgozása. A jobb féltekében működik viszont a képzelet, ez a félteke felel a képi-térbeli és a zenei gondolkodásért, itt zajlik az információk globális és egyidejű feldolgozása. A nyugati gondolkodásmód alapvetően a verbalitásra, a logikai elemzésre és az információfeldolgozás egymásutániságára épít, azaz a bal agyfélteke tevékenységeit használja ki. Ez az egyoldalúság erősen tükröződik az oktatásban. Készségtárgyként háttérbe szorulnak a jobb agyfélteke működését igénylő tantárgyak, és a tanítás módszertana is elsősorban a bal félteke működésén alapszik. Pedig az eredményes gondolkodáshoz agyunk mindkét felére szükség van. Az oktatás feladata éppen az, hogy megtanítsa, hogyan használhatjuk a gondolkodás összes rendelkezésünkre álló lehetőségét, hogyan teremthetünk átjárást a két agyfélteke között. Annak a ténynek, hogy a Gardner által felfedezett intelligenciák fejleszthetők és erősíthetők, hatalmas hatása van a tanítási-tanulási folyamatokra. Lehetőséget kapunk, hogy hogyan is kellene a gyerekeket tanítani annak érdekében, hogy a maximumot ki tudják hozni magukból a tanulás terén és egyéb teljesítményükben.

 

 Az intelligenciák jellemzői

 

A verbális-nyelvi intelligencia: Ahogy a cím is magától értetődően sugallja, ez a fajta intelligencia a verbális készségeket, és az információt közlő szavak hangjainak, jelentésének és ritmusának feldolgozási módját jelenti. Az a diák, akinek magas a nyelvi-verbális intelligenciája, a tananyagot a nyelven keresztül közelíti meg, és szavakban gondolkodik. Általában jó a hallása, szeret írni, olvasni, történetet mondani, megbízható a helyesírása, és könnyen emlékszik szavakra, nevekre, dátumokra. Élvezettel játszik szójátékot, kísérletezik a nyelv hangjaival, szavaival, mondataival, szereti a mondókákat, szívesen olvas, örömmel mond viccet, ügyesen fordít egyik nyelvről a másikra. Az előadást könnyen követi, boldogan vesz részt a vitákban. Többnyire sikeres a magyar irodalomban és a nyelvtanban, illetve az idegen nyelvek tanulásában.

 

Matematikai-logikai intelligencia: Matematikai-logikai intelligenciáról akkor beszélünk, amikor az egyén képes analitikusan gondolkodni annak érdekében, hogy felismerjen bizonyos mintákat, függetlenül attól, hogy azok logikaiak vagy numerikusak. A kiemelkedő logikai-matematikai intelligenciával rendelkező diák számokban, logikai összefüggésekben, valamint elvont rendszerekben gondolkodik. Általában gyorsan és könnyen számol, jól érvel, szívesen kísérletezik, ügyesen oldja meg a problémát és helyesen állít fel kategóriákat, viszonyrendszereket. Meg akarja érteni, hogyan működnek a dolgok, a fejtörőknek mindig a végére akar járni, szívesen játszik számítógépes és stratégiai játékokat. Általában erőssége a matematika, a fizika és a többi természettudományos tantárgy.

 

Térbeli-vizuális intelligencia: Az egyértelmű és pontos vizualizáció a fő jellemvonása az ezzel az intelligenciával rendelkező személynek a mentális képalkotás, kép manipuláció és az aktív képzelet mellett. Az erős képi-térbeli intelligenciájú gyerek színekben, képekben és a tér formáiban gondolkodik, rájuk emlékszik a legkönnyebben. Szeret rajzolni, festeni, tervezni, valamint alkotni, képet nézegetni és építeni. Jól olvas, gyorsan érti meg a grafikonokat és a táblázatokat, szívesen fejt rejtvényeket, ügyesen keveredik ki az útvesztőkből. Kitűnő a belső látása, és sokszor álmodozik, tisztán maga elé képzel képeket, eseményeket. Az iskolában erőssége lehet a rajz, a földrajz, a művészettörténet és a geometria.
Testi-kinesztéziás intelligencia: Ez a fajta intelligencia arról szól, amikor képes valaki a testét hatékonyan és ügyesen irányítani a különböző fizikai képességeit használva. Ezen intelligencia esetében hatalmas jelentősége van az időzítésnek és a szem-kéz koordinációnak. A fejlett testi-mozgásos intelligenciával rendelkező tanuló, elsősorban mozgás és érintés útján ismeri meg a világot. Főként testi érzeteken át dolgozza föl a benyomásait, gyakran testbeszéddel kommunikál. Folyton ugrál, mozog, táncol, és sokat gesztikulál, mutogat, jól utánozza mások mozdulatait is. Szívesen szerel és barkácsol, sokat játszik építőkockával. Sokféle sport és testi ügyességet kívánó játék érdekli, jó a kézügyessége. Főként a testnevelésben, a technikában, a színjátszásban sikeres az iskolában.
Zenei intelligencia: A zene és ritmus létrehozásának, fenntartásának és értékelésének egyfajta képességét nevezzük zenei intelligenciának. Ez a fajta intelligencia gyakran jár együtt érzelmekkel, és mind a két dolog nagyon szorosan kapcsolódik a matematikailag intelligens emberekhez, akik néhány hasonló kognitív vonáson osztoznak, mint a zenei intelligenciával rendelkező egyének. A zenei intelligenciában erős tanuló hangban, dallamban, ritmusban gondolkodik, könnyen jegyez meg és idéz fel számára ismerős zenét. Érzékeny a hang fajtáira, a hangmagasságra, az ütemre és a zenei harmóniára. Szívesen énekel, dúdol, gyakran hangszeren is játszik, sokat hallgat zenét. Tanulmányai során az énekben, a hangszertanulásban tűnik ki a leginkább.

 

 Interperszonális intelligencia: Az ilyen típusú intelligenciával rendelkező emberek képesek felismerni és azonosítani mások érzelmeit, vágyait és motivációit. A kiemelkedő társas intelligenciával rendelkező diák a másokkal való együttműködés és beszélgetés során tanul a legtöbbet. Érzékenyen figyel társai hangulatára, gondolataira, sőt igényeire. Ügyes szervező, jó közvetítő és vezető. Szívesen barátkozik, sok időt tölt mások társaságában. Sokszor ad tanácsot, és képes befolyásolni másokat. Sikeres az iskolai vitákban, a csoportmunkában, szívesen korrepetálja társait, és gyakran ő szervezi meg az osztály szabadidős programjait.

 

Intraperszonális intelligencia: Az intraperszonális intelligencia hasonló az interperszonálishoz, csakhogy ez a típus önmaga érzelmeinek észlelésével és megértésével foglalkozik másoké helyett. A magas személyes intelligenciájú tanuló saját igényeihez, érzelmeihez és céljaihoz viszonyítja a világot. Jól ismeri önmagát, képességeit és korlátait. Céljait meg tudja határozni, képes tanulni saját kudarcaiból. Sokat szemlélődik, álmodozik, tervezget, és reflektál a környezetére. Az önkifejezést, önálló munkát igénylő feladatokban,  fogalmazás-, magyar-, ének-, vagy rajzórán  és a színjátszás során érheti el a legtöbb sikert.

 

Természeti-környezeti intelligencia: Ez a fajta intelligencia talán a legritkább, és az ilyen típusú intelligencia értékeli, és határozza meg mindazt, ami a természetből ered. A kiemelkedő természeti intelligenciájú gyerek a természet jelenségein keresztül látja és ily módon érti meg a környezetét. Gyakran állatokkal játszik, gondozza őket. Sokat időzik a kertben vagy az erdőben. Követ, virágot, bogarat gyűjt, megfigyeli és megérti őket. Észreveszi és osztályozza a hasonlóságokat, a különbségeket a növényfélék, állatfajták és ásványok világában. Az iskolában a környezetismeret, a biológia, a földrajz és a többi természettudományos tárgy az erőssége.
Egzisztenciális intelligencia: llyen intelligenciával elsősorban a filozófusok és mély gondolkodók rendelkeznek. Azoknál figyelhető meg az egzisztenciális intelligencia, akik megkérdőjelezik a világot, létezésünket és benne mindent, különösen az emberiséggel kapcsolatos dolgokat.

 

Gyakorlati következtetések, ötletek

 

A gyerekkel való munkám során azt tapasztaltam, hogy a többszörös intelligencia elmélete felhasználható úgy, hogy az motiválja és inspirálja a diákokat, és sokféle módját kínálja annak, hogy információt és tudásanyagot adjunk át. Az elméleten keresztül az utasítások személyre szabásának különféle módjait fedeztem fel, amelyek segítették diákjaimat a fejlődésben. Gardner három fő módját látja annak, ahogyan elméletét a tanárok használni tudják. Ezek a következők: 1. a kívánt képességek és készségek fejlesztése diákjainkban. 2. egy fogalomnak, tananyagnak vagy egy tudományterületnek különböző módokon való megközelítése. 3. az oktatás személyessé tétele az egyéni különbségek komolyan vétele által.

 

Elméletében maga is megfogalmazza ennek lehetőségét: „Ha valami fontosat szeretnénk tanítani, a dolog megtanításának többféle útja, módja lehetséges. A többszörös intelligencia hasznos lehet ebben a munkában, mint egyfajta leltár,.” Egy kínai mondás, mely így szól, „Hagyd, hogy százféle virágba boruljon” szintén kiváló kép a többszörös intelligencia osztályteremben történő felhasználásának ábrázolására. Úgy gondolom, hogy meg kell keresni, hogy mi működik számunka és a diákjaink számára, aztán lépjünk hátra és lélegezzük be a „gyönyörű nyíló virágaink illatát”!

 

Ha a foglalkozások, tanítási órák menetét az intelligenciaterületek figyelembevételével alakítjuk ki, hatékonyabb lehet a differenciálás is. Minden tanuló rendelkezik azokkal a sajátosságokkal, melyek egy-egy terület kibontakoztatását teszik lehetővé, ezáltal más területek is hatékonyabban fejleszthetőek. A XXI. század oktatásában, a „digitális bennszülöttek” világában az oktatás szemléletváltást igényel. Nem elegendőek a rendkívül ingergazdag világban a hagyományos frontális oktatási formák, szükség van az adaptív, a tanulók személyiségéhez differenciáltan igazodó tanulásszervezésben a munkáltató, tanulói együttműködésen alapuló módszerekre, a változatosan alkalmazott tanulásszervezési módokra, az ehhez szükséges eszközrendszerre. A tanítási folyamat effektivitásának emeléséhez szükséges továbbá a tanulók kritikai, reflektív, elemző, értékelő gondolkodásának fejlesztése.

 

Intelligencia-profil kérdéssor

 

Az alábbi kérdéssor Armstrong (2009) alapján készült. Alkalmazásával a közoktatás felsőbb évfolyamain tanuló diákok és tanáraik explicit képet kapnak intelligenciaprofiljukról. Amennyiben a diák egyes intelligenciákhoz tartozó önértékelt eredménye nyolc vagy több, valószínűsíthető, hogy a nyilatkozó az adott intelligencia mozgósítása által vonható be leghatékonyabban, legeredményesebben, s legméltányosabban a tanulási folyamatba. Az egyes pontokhoz tartozó intelligenciák a következőek:

 

1. verbális-nyelvi

 

2. matematikai-logikai

 

3. térbeli-vizuális

 

4. testi-kinesztéziás

 

5. zenei

 

6. interperszonális

 

7. intraperszonális

 

8. természeti-környezeti

 

 

 

Kérlek, hogy egy 1 és 10 közötti skálán döntsd el, hogy mennyire jellemzőek Rád az alábbi állítások. (1 = egyáltalán nem jellemző rám; 10 = teljesen jellemző rám)

 

1. Könnyen fogalmazok, írok, szeretek történeteket mesélni, könnyen megjegyzek neveket, helyeket, dátumokat, vagy akár jelentéktelen tényeket, fejlett szókinccsel rendelkezem. Szeretem mások beszélgetéseit, elbeszéléseit hallgatni. Szeretek olvasni, élvezem a szójátékokat. Nincsenek komoly helyesírási problémáim. 

 

2. Foglalkoztat a gépek, eszközök, használati tárgyak működésének háttere, ezekről szívesen szerzek ismereteket. Mindig kedveltem a matematika órát, diákként érdekeltek a tudományközpontú tantárgyak. Kedvelem a számítógépes játékokat, élvezem a számjátékokat, szívesen sakkozom, dámázom, vagy játszom más stratégiai játékot, szeretek logikai feladványokon vagy fejtörőkön gondolkodni, kísérletezni. 

 

 3. Könnyen értelmezek képeket, ábrákat, jól tájékozódom. Gyakran firkálgatok, képes vagyok képeket, ábrákat szemléletesen bemutatni. Térképeket, grafikonokat, és diagramokat, szívesebben olvasok, mint szöveget. Álmodozó típus vagyok, szeretek rajzolni, érdekel a képzőművészet. Szeretem a kirakós játékokat, az útvesztőket, szívesen építek érdekes, háromdimenziós szerkezeteket. 

 

4. Ha sokáig egy helyben kell ülnöm, izgek-mozgok. Szívesen sportolok, egy vagy több sportban jeleskedem. Jól utánozom mások gesztusait, mozdulatait. Mindent a kezembe veszek, amit látok, szeretek dolgokat szétszedni, majd újra összerakni azokat. 

 

5. Észreveszem, ha egy dallam hamisan cseng, könnyen felidézek melódiákat, jó énekhangom van, játszom hangszeren, vagy énekelek/énekeltem kórusban, együttesben. Ritmikusan beszélek és mozgok, sokszor észreveszem, hogy tudattalanul magamban dünnyögök. Érzékeny vagyok a környezeti zajokra (például, amikor az eső kopog a tetőn). 

 

6. Kettő vagy több közeli barátom van, szeretek összejárni velük. Mások gyakran keresik társaságomat, tanácsokat adok azoknak, akiknek gondjuk van, igazi „megoldóemberként” tekintenek rám mások. Jó az empatikus képességem, törődök az emberekkel. Élvezem, ha fesztelenül taníthatom ismerőseimet, családtagjaimat, szeretek másokkal közösen játszani. Egyesületek, bizottságok, szervezetek vagy hétköznapi csoportok tagja vagyok. 

 

7. Pontosan ismerem a képességeimet és a gyengeségeimet. Jól érzem magam, amikor egyedül tevékenykedem. Érdeklődésemről vagy hobbijaimról nem beszélek túl sokat. Életstílusom, életvezetésem során több tekintetben az átlagtól eltérő utakat járok. Jó érzékem van az önirányításhoz, képes vagyok tanulni a hibáimból és a sikereimből. Jó az önbecsülésem. 

 

8. Szeretek kirándulni a természetben, az állatkertben, vagy ellátogatni természettudományi múzeumokba. Szeretek kertészkedni, öntözni, növényeket ápolni. Tartok háziállatot, s szeretek elidőzni annak megfigyelésével. Lelkesedéssel tölt el, amikor az ökológiáról, a természetről, a növényekről vagy az állatokról újabb ismereteket szerzek. Felszólalok az állatok jogai, vagy a Föld megóvása érdekében.

 

Összegzés

 

Korábban még lehetett volna vitatkozni, hogy a személyre szabott oktatás – még ha kívánatos is volt – nem lehetséges. Ez az érv többé már nem védhető. A jövőbeli vonakodást más színtéren kell igazolni. Az a gyanúm, hogy az effajta ellenállás nem fogja meggyőzni azokat a diákokat és szülőket, akik nem tapasztalnak sikereket a „hagyományos úton”, és akiknek talán előnyére válna a többszörös intelligencia elmélet alkalmazása. Nem fogja ez az ellenállás azokat a pedagógusokat meggátolni a módszer használatában, akik a változatos pedagógiai eszköztár használatának elkötelezettjei és folyamatosan keresik a lehetőségeket a tanulói kompetenciák fejlesztésére. A módszer olyan kompetenciákat fejleszt, amelyekre minden tanulónak szüksége van a személyes boldoguláshoz. Szerencsére birtokában vagyunk a modern technológiának, ami hatalmas előrelépést jelent abban, hogy a személyre szabott szolgáltatások eljussanak a diákokhoz és a tanárokhoz és hitoktatókhoz egyaránt. Ennek ellenére semmi sem garantált. Sok technológia elkallódott, számos másikat pedig felületesen és eredménytelenül használtak. Négy éve alkalmazom sikeresen a módszert, mert célom, hogy a tanítványaim megértsék a világot és megismerjék azokat az értékeket, amelyek körülöttük vannak a világban.

 

 

 

Felhasznált irodalom jegyzék

 

1. Anderson, M. (1992):Intelligencia és fejlődés. Kuturtrade, Budapest

 

2. Armstrong, T. (2009): Multiple Intelligences in the Classroom, VA Alexandira.

 

3. Gardner, H. (1998) Rendkívüliek Kuturtrade, Budapest

 

4. Gardner, H.-Csíkszentmihályi, M.-Damon, W. (2008): Jó munka. Amikor a kiválóság és az etika találkozik. Lexicon, Budapest

 

5. Gyarmathy, É. (2002): IQ és tehetség. Magyar Pszichológiai Szemle. LVII.1.127-154.

 

6. Kalmár, M. (2007)Az intelligencia alakulásának előrejelezhetősége és váratlan fordulatai. ELTE Eötvös, Budapst

 

7. Nicholson-Nelson, K. (2007): A többszörös intelligencia.Scholostic Inc.- Szabad Iskoláért Alapítvány, Budapest

 

8. Szerk.: Dezső Renáta Anna (2014): Differenciált tanulásszervezés a többszörös intelligenciák elméletének alkalmazásával. Pécs

 

 

 

 

 

Mellékletek

 

1. 1.     sz.melléklet

 

Gardner – Többszörös intelligencia teszt

 

ÉRTÉKELÉS 1 = nagyon nem értek egyet, nagyon nem igaz rám, nagyon nem jellemző 2 = inkább nem értek egyet, inkább nem jellemző, inkább nem igaz rám 3 = inkább egyetértek, inkább igaz rám 4 = nagyon egyetértek, nagyon igaz rám, nagyon jellemző rám

 

 

 

Értékeld az állításokat a fehér rubrikában 1-4-ig!
1.	Szeretek magamról tanulni.
2.	Tudok hangszeren játszani.
3.	Könnyebben oldok meg problémákat, feladatokat mozgás közben.
4.	Gyakran jár valamilyen dal / dallam a fejemben.
5.	Számomra könnyű a pénzzel való gazdálkodás.
6.	Könnyen találok ki történeteket.
7.	Mindig is jó volt a mozgáskoordinációm.
8.	Ha beszélek valakivel, nemcsak a szavakra jelentésére, a hangzásukra is figyelek.
9.	Élvezem keresztrejtvényt, szókereső és más szójátékokat.
10.	Nem szeretem a kétértelműséget, szeretem a tiszta dolgokat.
11.	Élvezem a logikai fejtörőket, pl.: sudoku.
12.	Szeretek meditálni.
13.	A zene nagyon fontos nekem.
14.	Ha akarok, meggyőzően tudok hazudni.
15.	Sportolok vagy táncolok.
16.	Nagyon érdekelnek a személyiség- és az IQ-tesztek.
17.	Az irracionálisan viselkedő emberek zavarnak.
18.	Az aktuális érzelmi állapotomra rímelő zenék ragadnak meg.
19.	Nagyon szociális vagyok, szeretek más emberekkel lenni.
20.	Rendszerező és alapos vagyok.
21.	Könnyen megértem a grafikonokat, táblázatokat.
22.	Ügyesen tudok dobok (darts, kavics, frizbi).
23.	Könnyen tudok felidézni idézeteket, verseket vagy dalszövegeket.
24.	Felismerem azokat a helyeket, ahol már jártam, még, ha nagyon fiatalon is.
25.	Sokféle zenei stílust hallgatok élvezettel.
26.	Ha koncentrálok, hajlamos vagyok firkálni.
27.	Képes vagyok másokat manipulálni, ha úgy döntök.
28.	Elég pontosan meg tudom jósolni a viselkedésemet egy bizonyos helyzetben.
29.	Könnyen számolok fejben.
30.	Képes vagyok azonosítani a legtöbb hangot, anélkül, hogy tudnám, mi okozza.
31.	Az iskolában az egyik kedvenc tantárgyam a magyar.
32.	Szeretek problémákat alaposan körbejárni, a következményeket figyelembe venni.
33.	Élvezem a vitákat, megbeszéléseket.
34.	Szeretem az adrenalinszintemet megmozgató sportokat, a hajmeresztő dolgokat.
35.	Érdekel, hogy hogyan érzik magukat a körülöttem lévő emberek.
36.	Az otthonom tele van képekkel és fényképekkel.
37.	Jó a kézügyességem, nagyon szeretek kézműveskedni.
38.	Szeretem, ha a háttérben zene szól.
39.	Könnyen vissza tudok emlékezni a telefonszámokra.
40.	Jövőbeni célokat tűzök ki, és terveket állítok fel.
41.	Szeretem megérinteni a dolgokat.
42.	Könnyen meg tudom mondani, ha valaki kedvel, vagy nem.				<

 

Oldal: Projektjeink
Gégényi Gárdonyi Géza Általános Iskola - © 2008 - 2025 - gegenyiskola.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat